Reggel elhúzod a függönyt, és az ablak alja csupa víz. A cseppek lecsorognak a keretre, a párkányon kis tócsa áll, a sarokban pedig mintha szürkés folt kezdene kirajzolódni. Pedig nem főztél levest egész éjjel, és senki nem öntött ki semmit.
A víz a levegőből jött. Egész pontosan a te leheletedből, a tegnapi tésztafőzésből és a radiátoron száradó törölközőből. Hogy miért éppen az üvegen köt ki, arra egyetlen szám felel: a harmatpont.
Mennyi vizet bír el a levegő?
A levegő mindig tartalmaz láthatatlan vízgőzt, de nem akármennyit. Hogy mennyi fér bele, az a hőmérséklettől függ, mégpedig meglepően erősen. A Verbraucherzentrale NRW számai szerint egy köbméter 0 fokos levegőben legfeljebb nagyjából 5 gramm víz lehet, 20 fokon viszont már jó 17 gramm. Ez több mint háromszoros különbség, pedig csak húsz fokról beszélünk.
Innen jön a relatív páratartalom fogalma, amit a hőmérő-páramérők kiírnak. A brit nemzeti metrológiai intézet, az NPL magyarázata szerint ez azt mutatja meg, hogy a levegőben lévő vízgőz hány százaléka annak, ami ugyanazon a hőmérsékleten maximum elférne benne. Az 50% tehát annyit jelent: a levegő félig van „töltve”.
És itt a csavar. Ha a levegő vízmennyisége nem változik, de lehűl, a relatív páratartalom nő, mert a hidegebb levegő kevesebbet bír el. Vegyünk egy átlagos szobát: 20 fok, 50%. Egy köbméter levegőben ekkor kb. 8,7 gramm víz van (ez is a fenti fogyasztóvédelmi kiadvány táblázatából való). Ha ezt a levegőt 10 fokra hűtöd, ahol legfeljebb 9,4 gramm fér el, a relatív páratartalma már 90% fölé ugrik. Kicsit tovább hűtve, nagyjából 9,3 foknál eléri a 100%-ot. Ez a harmatpont: innentől a felesleges víz kicsapódik, cseppek formájában.
A harmatpont-táblázat, amit érdemes a hűtőre tenni
A téli üveg pontosan ilyen hűtőfelület. A szoba meleg, párás levegője hozzáér, lehűl, és ha az üveg hidegebb a harmatpontnál, már folyik is a víz.
Az alábbi táblázatot a meteorológiában is használt Magnus-képlettel számoltam ki (az NPL által közölt együtthatókkal). Azt mutatja, hány fokos felületen kezd kicsapódni a pára adott szobahőmérsékletnél és páratartalomnál.
| Szobahőmérséklet | 40% | 50% | 60% | 70% |
|---|---|---|---|---|
| 18 °C | 4,2 °C | 7,4 °C | 10,1 °C | 12,4 °C |
| 20 °C | 6,0 °C | 9,3 °C | 12,0 °C | 14,4 °C |
| 22 °C | 7,8 °C | 11,1 °C | 13,9 °C | 16,3 °C |
| 24 °C | 9,6 °C | 12,9 °C | 15,8 °C | 18,2 °C |
Egy példa a használatára: 22 fokos, 60%-os nappaliban minden felület, ami 14 foknál hidegebb, „izzadni” fog. Ha ugyanott 40%-ra szárad a levegő, a határ 8 fok alá esik. Ez már óriási különbség.
Miért a régi ablak „sír” a legjobban?
Mert az ő üvege a leghidegebb. Egy ablak hőszigetelését az úgynevezett U-érték írja le: minél kisebb, annál kevesebb hő szökik át rajta, és annál melegebb marad a belső üvegfelület. Egy osztrák kutatási projekt üvegtáblázata szerint a régi egyrétegű üveg U-értéke 5,8, a bevonat nélküli, régi hőszigetelő üvegé 2,8, a mai kétrétegű hőszigetelő üvegeké pedig gyártási generációtól függően 1,1 és 1,4 között van (W/m²K-ben).
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt a Verbraucherzentrale Rheinland-Pfalz egy hatvanas-hetvenes évekbeli, szigeteletlen falú ház példáján számolta végig, –5 fokos kinti és 20 fokos benti hőmérséklettel:
- a régi műanyag ablak kétrétegű üvegének (két tábla, köztük levegő) belső oldala 11,8 fokos, és már 59% feletti páratartalomnál bepárásodik;
- egy mai kétrétegű, hőszigetelő ablaknál 16,3 fok, a pára csak 79% felett jelenik meg;
- háromrétegű üvegnél 17,9 fok, a kicsapódáshoz 88% kellene.
Az egyrétegű üveget nem vizsgálták, ezért ezt magam becsültem meg – fontos, hogy ez saját, durva becslés, nem a fogyasztóvédők adata. Az 5,8-as U-értékkel és az üvegekre szokásos 0,13 m²K/W belső hőátadási ellenállással számolva 25 fok különbségnél a belső felület nagyjából 1 fokos lesz. Ehhez 20 fokos szobában már 30% alatti páratartalom is elég, hogy az üveg bepárásodjon. Nagyjából ezért csorog télen a víz a régi, egyrétegű üvegű ablakokon, és kemény fagyban, amikor az üveg fagypont alá hűl, ezért nő rajtuk jégvirág.
Egy apróság: az üveg a széle felé hidegebb, mert ott a keret és az üvegtáblákat összefogó peremkötés jobban vezeti a hőt. A fogyasztóvédők is megjegyzik, hogy a mai kétrétegű ablakon a pára legfeljebb ezen a hűvösebb peremen jelenik meg, és csak akkor, amikor a szoba már jócskán túl párás.
A penész nem várja meg, hogy lásd a vizet
Ha egyetlen dolgot viszel el innen, ez legyen az, mert sokan pont fordítva hiszik: a penészgombáknak nem kell csöpögő víz. A Rheinland-Pfalz-i fogyasztóvédők a német DIN 4108-2 szabványra hivatkozva írják, hogy rendszerint elég, ha egy felületen 80%-ra nő a relatív páratartalom. A hamburgi fogyasztóvédelmi központ szerint ha ez több mint két hétig így marad, a penész szinte borítékolható.
Ugyanabban a példaházban a fal belső felülete 13,5 fokos, a hideg sarok pedig mindössze 10 fokos volt. Már 42% feletti szobai páratartalom elég ahhoz, hogy a sarokban, közvetlenül a fal mellett átlépje a 80%-ot, 53% fölött pedig a teljes falfelület veszélyben van. A régi ablak ekkor még teljesen száraz: csak 59%-nál kezdene párásodni.
Vagyis a modern ablak nem jelez helyetted. Minél jobban szigetel az üveg, annál később párásodik be, és annál inkább a fal hideg sarka, a szekrény mögötti rész lesz az első áldozat. Szerintem ez az egyik legjobb érv egy olcsó hőmérő-páramérő mellett: az ablakra nézni ma már nem elég.
Hány liter vizet párologtat el egy átlagos háztartás?
Többet, mint gondolnád. A Verbraucherzentrale NRW táblázata néhány tételt így számol:
- egy ember alvás közben 200–350 ml-t lehel ki éjszakánként;
- a főzés kb. 1 liter naponta, a zuhanyozás szintén;
- a lakásban száradó, centrifugált ruha óránként 50–200 ml-t, a csöpögősen nedves 100–500 ml-t ad le;
- egy kutya napi 950 ml-lel járul hozzá, egy nagy szobanövény kb. 100 ml-rel.
Egy háromfős család így naponta 6–12 liter vizet juttat a levegőbe.
Ennek a nagyságrendjét egy kis fejszámolás mutatja meg igazán. Egy 60 négyzetméteres, 2,6 méter belmagasságú lakásban kb. 156 köbméter levegő van. 20 fokon és 50%-on köbméterenként kb. 8,7 gramm vízzel számolva ebben összesen nagyjából 1,3–1,4 liter víz lebeg – kevesebb, mint egy nagy ásványvizes palack. A telítésig ugyanennyi hiányzik még. Ha a napi 8–10 liter párának nem lenne merre távoznia, ez a különbség néhány óra alatt elfogyna, és a víz a leghidegebb felületeken kötne ki. A valóságban a falak, a bútorok és a textíliák egy részét elnyelik, de ez sem megoldás: ami nem megy ki az ablakon, az a vakolatban, a függönyben és a sarkokban marad.
Miért jobb öt perc tárt ablak, mint egész nap a bukó?
A szellőztetés lényege nem a „friss levegő”, hanem egy fizikai csere. Télen a kinti levegő hideg, ezért kevés vizet tartalmaz, akkor is, ha a relatív páratartalma magas. A Verbraucherzentrale NRW példájában a 0 fokos, 90%-os kinti levegőben köbméterenként mindössze 4 gramm víz van. Ha ezt bent 20 fokra melegíted, a relatív páratartalma 30% alá esik. Ez a száraz levegő aztán felveszi a lakásban keletkező párát, amit a következő szellőztetés visz ki.
Hogy miért a nagy, rövid nyitás a nyerő? Mert a levegő gyorsan kicserélődik, a falak és a bútorok viszont nem hűlnek ki. A német környezetvédelmi hivatal (Umweltbundesamt) télen napi 2–3 alkalmat javasol, szobánként kb. 5 percig, tárt ablakkal. Főzés és zuhanyozás közben és után még külön 5–10 percet. A tartósan bukóra nyitott ablakot kifejezetten ellenzi: drasztikusan növeli a fűtésszámlát, és a mellette lévő fal úgy kihűlhet, hogy épp ott csapódik ki a pára.
Egy fontos tanulság az ablakcseréhez. A régi, rosszul záró keretek résein folyamatosan cserélődött valamennyi levegő. Az új, légmentesen beépített ablak ezt megszünteti, így ugyanazzal a szokással párásabb lesz a lakás. A Rheinland-Pfalz-i fogyasztóvédők szerint ablakcsere után mindenképp gyakrabban kell szellőztetni, főleg ha egyrétegű, tömítés nélküli fa ablakot cseréltél le.
Ami a szellőztetésen túl számít, azt a német fogyasztóvédők és a környezetvédelmi hivatal ajánlásaiból egy rövid listába gyűjtöttem:
- Mérd a páratartalmat. Fűtési szezonban a Verbraucherzentrale NRW és az Umweltbundesamt is 40–60%-ot tart jónak, a hamburgi fogyasztóvédők télre ennél szárazabbat, 30–45%-ot ajánlanak. Régi, szigeteletlen falú lakásban én az alacsonyabb értékekhez tartanám magam: ott a fogyasztóvédők szerint az 50% is gondot okozhat.
- Szellőztess tárt ablakkal, reggel ébredés után és este, plusz főzés és zuhanyozás után azonnal.
- Ne told a szekrényt szorosan a külső falhoz, és a radiátort se állítsd el bútorral: a meleg levegőnek oda kell férnie a hideg falhoz. A vastag függöny mögött is hideg zseb alakul ki.
- A ruhát lehetőleg ne a lakásban szárítsd. Ha van mosókonyha vagy szárítóhelyiség, használd azt.
- Ne hagyd kihűlni a ritkán használt szobát. A Verbraucherzentrale NRW szerint fűtési szezonban minden lakó- és hálószoba legyen napközben legalább 16 fokos, a szobák között ne legyen 5 foknál nagyobb különbség, a hűvösebb helyiség ajtaja pedig maradjon csukva, hogy a meleg, párás levegő ne ott hűljön le.
Ha holnap reggel megint víz áll az ablak alján, ne csak töröld le. Nézd meg, mit mutat a páramérő, és keresd meg a táblázatban, hány fokos felület kezd most nálad izzadni. Utána tapogasd meg a hálószoba külső sarkát, a szekrény mögött. Ha az is hideg, tudod, hova néz majd először a penész.
Kép: markusspiske / Pixabay
